Csőbúvár méretezés: a kút átmérője dönt először
Mély fúrt kútnál a csőbúvár a helyes út. De mielőtt teljesítményt választanál, a kút bélelőcsövének átmérője szab határt. Végigvesszük a sorrendet.
A csőbúvár szivattyú a vízbe merül, és alulról nyomja fel a vizet. Nincs szívási korlát, ezért mély kútnál ez az egyetlen üzembiztos megoldás. A választás viszont nem a teljesítménnyel kezdődik, hanem egy geometriai kérdéssel: befér-e a szivattyú a kútba.
Először a kút átmérője
A csőbúvárok átmérő szerinti családokba rendeződnek, 2 collostól 6 collosig. A bélelőcső belső átmérőjének nagyobbnak kell lennie a szivattyú testénél, ráhagyással, hogy a kábel és a nyomócső is elférjen, és a víz hűteni tudja a motort.
Ha a kút szűk, hiába lenne papíron elég egy nagyobb gép, egyszerűen nem fér be. Ezért a méretezés első lépése mindig a kút külső, illetve bélelőcső-átmérőjének ismerete.
Utána a munkapont
A szükséges emelőmagasság a kívánt kifolyási nyomás és az üzemi vízszint összege. Öntözésnél számolni kell a lehúzással is: erős vízkivételnél a vízszint lejjebb csúszik, és a szivattyúnak ezt a mélyebb szintet is emelnie kell.
A vízhozamot a párhuzamos fogyasztók határozzák meg. A cél egy egészséges tartalék a munkaponton, tipikusan 15 és 25 százalék között. Túl nagy tartalék felesleges energiát és nagyobb motort jelent, túl kevés pedig romló nyomást, amint a vízszint csökken.
Egy- vagy háromfázis
- 1x230 V, jellemzően az m jelöléssel, például 4RSm: kisebb teljesítmény, ahol csak egyfázis van.
- 3x400 V, m nélkül: nagyobb teljesítmény, egyenletesebb indítás, ipari és mezőgazdasági hozamokhoz.
- A frekvenciaváltós vezérlés mindkettőnél lágy indítást és nyomástartást ad, és véd a szárazonfutás ellen.
A sorrend tehát: kút átmérője, majd munkapont, végül tápellátás. A NERO Pumps választója pontosan ebben a logikában kérdez, és a kút átmérőjét is figyelembe véve szűri ki azokat a típusokat, amelyek egyáltalán beférnek.